Mecseknádasdi (Schlossberg) templom – vár története 3D-ben

Nádasd legkorábbi említése II. András király 1235-ben, Mázáról szóló birtokadományozási okiratából ismert, mely a somogyvári konvent 1404-ben készült, vitatott hitelességű másolatában maradt fenn. A település 1296-ban még Tolna vármegyéhez tartozott, ekkor már várral rendelkező birtokként említik. A tolnai főesperesség birtoka és plébániája volt 1330-ban is. 1335-ben – következetesen Nádasdnak írták a nevét ekkoriban – egy Gerardus nevű papja volt a templomnak. Több, a falut birtokló család neve őrződött meg a 14-15. századból: Kórógyi (1433), Maróthi (1465). Másutt az olvasható, hogy Janus Pannonius érdemeiért 1464-ben Mátyás király a pécsi püspökség számára adta át a birtokot. Pécs török általi elfoglalása (1543) után Nádasd is a Hódoltsághoz került, a falu a szászvári nahijéhoz tartozik. A község gazdaságilag ekkor sem vegetált, ekkor is oppidum (mezőváros) volt a rangja (1554). Az 1550-es összeírásban még csak magyar nevek szerepelnek, de később megjelentek a lakosok közt a török nyomán érkezett szerbek, akik miatt Rácnádasdnak, Nadasdgyenek is hívták emiatt a falut ekkoriban. A magyar lakosság maradéka áttért a református hitre. A török összeírásokban három mahallet – városrészt – említenek: Felső-, Alsó- és Kis -Nádast. A középkori romok kutatása, melyet G. Sándor Mária és Gerő Győző régészek végeztek, 1974-ben kezdődött, és 1980-ban fejeződött be. Az ásatás során először egy egyhajós XIII. századi templomot, az előtte álló négyzetes alaprajzú tornyot és az együttest befoglaló kerítőfal maradványait tárták fel. Alaprajzát a átépítések miatt pontosan nem lehetett megállapítani. Az ásatás során később egy gótikus háromhajós XIV. századi templom maradványait tárták fel, a nyolcszög három oldalával záródó szentélyű templom falait támpillérek erősítették, bejárata pedig a nyugati homlokzat tengelyében volt, a sekrestye az északi oldalon csatlakozott a szentélyhez. A templom szentélyének feltárása során előkerült az oltár alapozása, valamint nagy összefüggő felületekben a padozat terrazzo burkolata és a falakon kisebb foltokban a későbbi eredetű meszelt vakolat. A szentélyt a hajótól elválasztó diadalív élszedéssel díszített homokkő kváderekből épült. A templomot kerítőfal övezte, amelyen belül a nyugati homlokzat előtt egy négyzet alaprajzú, két sarok-támpillérrel erősített szabadon álló torony volt. Pécs 1543. évi elestével Nádasd is török kézre került, és egészen 1686-ig állt a hódítók fennhatósága alatt. Többségében görögkeleti szerb népessége élt a településen. A gótikus templom falait megerősítették erőddé - várrá alakították át, a szentélyből törökök dzsámit alakítottak ki. A templom déli hajójában dongaboltozatos (pince) helyiségeket alakítottak ki. A kerítő falat megerősítették és erős kapu toronnyal látták el. A híres török utazó Evlia Cselebi is említést tesz róla: "Egy földhalmon mandula alakú, kettős kerítésű palánka erős fallal...” Zrínyi Miklós 1664-es téli hadjáratában felgyújtotta és elpusztította a török nevezetesebb katonai erősségeit, Nádasdot is. A nagyharsányi győztes csatát követően (1687. augusztus 12.) a Dél-Dunántúl is felszabadult a török fennhatóság alól. Az 1721 évi Canonica Visitatio-ban a következőket olvashatjuk: A falun kívül kelet felé a hegy tetején látható egy nagyszerű épület hatalmas templommal. A templom hajóját oszlopok három részre osztják." Napjainkban a késő gótikus templom maradványai láthatók a török kori átépítések nyomaival a dombon. A film a templom és a település XIII- XVI. századi állapotát tükrözi. Felhasználva Szekér József László tanár és helytörténész ez irányú útmutatásait, segítségét. Felhasznált irodalom: VIKIPEDIA Mecseknádasd - https://hu.wikipedia.org/wiki/Mecsekn... Magyar várak, várromok: https://varlexikon.hu/mecseknadasd-sc... Készítette: Sümegi Gyula, Székesfehérvár 2024 Az előadó (Twin Musicom) Chorale No. 1 című művének használata a következő licenc alapján engedélyezett: Creative Commons - Nevezd meg! 4.0 https://creativecommons.org/licenses/... Előadó: http://www.twinmusicom.org/