A cikádori, más néven (Báta) széki ciszterci apátság 3D-ben

Magyarország első, a Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt ciszterci apátságát 1142-ben alapította II. Géza. Tolna vármegyében, a Duna közelében, királyi birtokon letelepítette a cisztercieket. A „szék” a földrajzi környezetnek megfelelő mocsaras, lápos jelentésnek felel meg. A ciszterciek megjelenése előtt a nép ezt a mocsaras, lápos területet Széknek nevezte. Az apátság helyén lévő falut pedig Székudvarnak. A Cikádor helynév előtagja a szék szót rejti, a teljes név a Székudvar torzított formája. A monostor virágzó életét a tatárjárás 1242-ben átmenetileg megakasztotta. A pusztítás igen nagy lehetett. A tatárok kivonulása után a monostort annyira rendbe hozták, hogy lakni lehessen benne, a templomot, vagy bizonyos részét istentisztelet céljára ideiglenesen helyreállították. A 14. század Cikádor lassú hanyatlásának korszaka. Birtokait az apátság felélte, elzálogosította, vagy bérbe adta. Szék és a birtokok világi kormányzók, gubernátorok irányítása alá kerültek. Mátyás király 1478 körül elvette a gubernátoroktól a cikádori (széki) apátságot és birtokaival együtt egyesítette a szomszédos, ugyancsak királyi alapítású bátai bencés apátsággal. Az eredeti Szék településnévhez kapcsolták a Báta nevét és így lett belőle Bátaszék. 1526-ban Bátaszék közelében, a mohácsi síkon zajlott a tragikus kimenetelű csata. Néhány év múlva I. Ferdinánd király egy palánkot (földerődítmény) emeltetett, amelyet Ibrahim török pasa 1529-ben megostromolt és elfoglalt. Nemsokára újjáépítették a törökök, akik ezután 150 évig ültek a Bátaszéki palánkvárban. Nagyobbrészt kőfal, négyszögű és félköríves tornyok, továbbá földsáncok és száraz árok vette körül, ezek között néhány sárból tapasztott kerítés volt. Bátaszék környéke 1687-ben szabadult fel a török uralom alól. A Bátaszéki palánk a török kiűzése után teljesen eltűnt. A terület 1694-ben Jány Jakab birtokába került, aki először szerbeket, majd 1718-tól németeket telepített le itt, akiknek templomra volt szükségük. A középkori romtemplom szentélye megfelelt misézésre, a falai épek maradtak. Később a szentélyhez délről oratóriumot építettek. Egy új barokk templom a középkori apátsági templom maradványaira épült, de a 19. század második felére igen rossz állapotba került. Egy újabb templom építészeti terveit a budapesti műépítész Hofhauzer Antal készítette. A templomot a régi barokk templom mellé tervezte, úgy, hogy a barokk ispánlak épületeinek lebontása után szabad téren álljon. Így jól kapcsolódik az 1794-ben felállított barokk Szentháromság szoborhoz, melyet 1997-ben újítottak fel. Az új templom építését 1899. július 4-én kezdték el és gyakorlatilag 1902-ben készen volt. Az ünnepélyes átadásra a régi templom lebontására 1903 nyarán került sor. A templom téglából épült, neogót stílusban, három hajóval, kereszthajóval, sokszögű, támpilléres szentéllyel, melynek egyik oldalán a Szent Sír-kápolna, a másik oldalán a sekrestye áll, oratóriummal. A hajó nyugati végében van az orgonakarzat. Az egész templomtér neogót boltozattal fedett. Az épület nyugati végében emelkedik a 82,45 m magas torony, amely Magyarország második legmagasabb templomtornya. Az épület kívül-belül egységes stílusú, műgonddal készített alkotás, belsejét az egyházközség néhány éve felújította. A 19. század elejére teljesen feledésbe merült, hogy hol állott a cikádori ciszterci monostor. Az apátság helyének azonosítása csak régészeti feltárással volt lehetséges. 1994. nyarán dr. Zakar Polikárp zirci főapát – akkor a ciszterci rend generális apátja – megbízása alapján. Kutatóárkokkal volt megállapítható, hogy jó helyen keresték. A maradványok teljes kibontására 2000 nyarán került sor. Háromhajós, keresztházas épület, egyenes záródású szentéllyel, a keresztházakban két-két kápolnával, a hajóban négyszögű pillérekkel. A szentély alig emelkedik ki a kereszthajóból, és mélyen benyúlik a keresztházba. A templom romot felújították és bemutatásra alkalmassá tették. A romkert kialakítását a NEKÖM pályázatán nyert pénzösszeg tette lehetővé, a második építési fázisban kialakított keresztházas templom alapjait mutatja be, megtartva a szentélylépcsőket, bemutatva a főoltárt és a keresztházi kápolnák két-két oltárát. A romkert a Bátaszéki városközpont kiemelkedő fontosságú látványossága lett. A film a ciszterci apátság és a környék középkori állapotát tükrözi. Felhasználva Szekér József László tanár és helytörténész útmutatásait, segítségét. Felhasznált irodalom: Valter I.: A cikádori, más néven (báta) széki ciszterci apátság története – Szent István társulat kiadó, 2018) Egri G. : Kirándulás a történelembe: Cikádori ciszterci apátság, később széki bencés apátság, palánkvár, majd barokk templom - https://studhist.blog.hu/2019/10/31/a... Az előadó (Twin Musicom) Chorale No. 1 című művének használata a következő licenc alapján engedélyezett: Creative Commons - Nevezd meg! 4.0 https://creativecommons.org/licenses/... Előadó: http://www.twinmusicom.org/ Sümegi Gyula Székesfehérvár 2024