Sárközi cinegés
Cinegés Egyik nevezetes tánca e tájegységnek a cinege, vagy más elnevezéssel háromugrós. Általában a mulatság befejező tánctípusa volt. Gyakran járták szólóban, de közkedvelt volt a párban, vagy körben táncolt változat is, illetve az erre a vidékre jellemző forma, a csillagalakban való összefogódzkodás. A Sárköznek, ahogy arra a vidék elnevezése is utal, a Sárvíz folyó és a Duna között elterülő mély fekvésű, egykoron sáros, mocsaras területet nevezzük. Amikor a 19. század elején megtörtént a Duna szabályozása, az addig lápos, vizes Sárköz egy csapásra gazdag rétek, legelők és jó minőségű szántóföldek vidéke lett. Ez elősegítette a lakosság gyors gazdagodását és polgárosodását, amit Sárköz messze földön híres, páratlanul sokszínű népművészete is tükröz. Az építészet, a tánckultúra és a viselet egyaránt kivételes gazdagságról tanúskodik. A sárközi viselet Magyarország minden öltözete közül a legdíszesebb, a legpompásabb volt. A lányokat Franciaországból, Lyonból hozatott selyembe öltöztették, a díszeket Saint Étienne-ben vásárolták és 10-12 teljes garnitúra ünneplő öltözettel adták férjhez. Ritkaság az, hogy a Sárközben nemcsak a nők, hanem a férfiak is nagy gondot fordítottak viseletükre. Feljegyzések szerint volt olyan férfi – decsi Bogár András –, aki egy-egy nevezetes napon ötször is átöltözött. A sárközi falvak tánckultúrája is páratlanul gazdag. Megtalálható itt a verbunk, amelyet kötetlen formában a táncrend elején jártak, a csárdás, amely a legutóbbi időkig a Sárköz legközkedveltebb tánctípusa volt, de szívesen táncolták az ugróst és a karikázót is. - A sorozat elkészítését a Martin György Néptáncszövetség és az Örökség Gyermek Népművészeti Egyesület kezdeményezte. Az archív hang és táncfelvételek bemutatását a Néprajzi Múzeum és az MTA Zenetudományi Intézetének Néptánc Archívuma tette lehetővé. A filmeket az Országos Széchényi Könyvtár Mozgóképkincs Alapítványa készítette a történeti Interjúk Tárában. Szerkesztő-forgatókönyvíró: Diószegi László Főmunkatárs: Szőllősi András Munkatárs: Vörös Árpád Stúdióvezető: Hanák Gábor Rendezte: Szécsényi Anikó Közreműködtek: Lukács Bea, Ács László, Farkas Pál, Hajdu Lászlóné, Hanák Luca, Karáth Zita, Nyíri Béla, Petrik András, Somogyi Csaba, Stráner Zoltán, Szőr Ildikó http://www.oszk.hu/hirek/tancold-korb...

Őcsényi karikázó - sárközi táncdialektus

Járd a saját táncod! - Kalocsa

Scientists Reveal Surprising Genetic Origin of Hungarian DNA

Sárközi lassú és friss csárdás

Schiffer András véleménye Magyar Péterről

ÍGY TEDD RÁ! (DUNÁNTÚLI UGRÓS)

Gázsa zenekar - Sárközi összeállítás

Nem messze van ide Kalocsa

Bartina Gyermekcsoport - Szőlőben - Sárközi cinegés és friss csárdás

Szatmári csárdás

Rábaközi lassú és friss csárdás

Kata és Attila - Somogyi ugrós és friss csárdás

A seholsincs virágok világa - kalocsai élő hagyományok

"Elindultam szép hazámból..." - Sárközi játszó, Szegényes és pontozó

Martin György bogyiszlói táncgyűjtése 1976. Dansa folkloric hungare de Bogyiszló (ambiente Danubio)

Bulyáki Anett és Oszlánszki Patrik: Decsi verbunk és csárdás (Döntős produkció)

Anna és Gergő - Nagyecsedi lassú és frisscsárdás

12 Bartina Néptánc Egyesület– Utánpótlás csoport, Szekszárd

Szatmári magyar verbunk

