A seholsincs virágok világa - kalocsai élő hagyományok

Kalocsa nevét hallva négy, fogalommá vált dolog biztosan eszünkbe jut: a színpompás viselet, a pingálás, a hímzés, és persze a paprika, - ezek tették világhírűvé ezt a kedves hangulatú Dél-magyarországi kisvárost… A kalocsai népművészet egy évszázad alatt az egész magyar kultúra egyik reprezentánsává vált. Jelentős fesztiválokon, kiemelkedő eseményeken képviselik a szűkebb és a tágabb pátriát. Hagyományos örökségüket szívesen mutatják meg az érdeklődőknek a Mesterségek Ünnepétől a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusig.A hagyományos kalocsai motívumokat a tervező asszonyok őrzik, akik „megírják” a hímzésmintát. A kalocsai Hagyományőrzők nem csupán a régi zenéket, dalokat, táncokat tartják elevenen. Egyes, ma már feledésbe merülő szokásokat is megtartanak, mint a disznótor, farsangolás. A híres kalocsai paprika hagyományos felfűzésének tudományát is megőrzik. Van továbbélése a kalocsai viseletnek. Divattervezők a nagyvilágban szívesen használják fel a színes virágmintákat. Világhírességek is örömmel viselnek kalocsaias motívumokat. Egy fiatal magyar divattervező pályája elején beleszeretett a tilitarka virágokba, ruháin viszi el a világba a hímzett motívumokat. Sok fiatal életének része a hagyomány Kalocsán. Főleg táncolni szeretnek. Résztvevői lehetünk egy fiatal táncospár, Laura és Balázs hagyományos lakodalmának, - majd a gyermekük keresztelőjét követő "pamoda"-vivésnek és a jókedvű mulatásnak... Kalocsa, lakodalomtól - pamodáig. Élő hagyományok Kalocsa kulturális terében: hímzés, viselet, pingálás, tánc. Szellemi kulturális örökség, hungarikum. rendező-operatőr-vágó: Kovács László, szerkesztő-producer: Ágics Gitta, kreatív vágó: Lőrinczy Zoltán felelős sorozatszerkesztő-néprajzi szakértő: Csonka-Takács Eszter A film a Kalocsai Hagyományőrző Egyesület és a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szellemi Kulturális Örökség Igazgatósága együttműködésében készült, a Konkam Stúdió közreműködésével, 2018 – 2022. Készült az Agrárminisztérium, a Hungarikum Bizottság és az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával. ©Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Kalocsai Hagyományőrző Egyesület