Szent Kristóf mítosza, a bumfordi óriásé, aki vállára vette a Teremtőt // MÍTOSZ ÉS MŰVÉSZET

MÍTOSZ ÉS MŰVÉSZET – ELTE BTK Művészettörténeti Intézet szabadegyetem A mítosz – világmagyarázat, történeteiben és hőseiben minden kor magára ismer, megteremtve a maga értelmezését. A hangsúlyok és olvasatok ugyan időről-időre változnak, de archetipikus formuláik korokon átívelő állandó, melyek egyetemes emberi kérdésekre nyújtanak választ. E szövevényes, cselekményes történetek interpretációjának képzőművészeti alakváltozataival foglalkozik előadás-sorozatunk, a középkortól a jelenig gombolyítva fel a visszatérő motívumok és változó interpretációk „Ariadné fonalát”. EÖRSI ANNA (ELTE BTK, Művészettörténeti Intézet): Szent Kristóf mítosza, a bumfordi óriásé, aki vállára vette a Teremtőt Ahhoz képest, hogy Kristóf alakja egyetlenegy szóból, magából a szent nevéből öltött testet, története páratlanul szerteágazó, telis-tele látszólagos ellentmondásokkal. Esete azért is sajátos, mert legendája alakulásához a képzőművészek meghatározó módon járultak hozzá. Kristóf a kereszténység egyik legnépszerűbb szentje, annak ellenére, hogy valóságos létezését semmilyen adat nem igazolja. Más és más volt róla alkotott elképzelése a hivatalos egyháznak, más a babonákban hívőknek, más a humanistáknak és megint más a művészeknek. A szent hol kutyafejű harcos, hol gigantikus óriás; az utóbbi lehet félelmetes - avagy nevetséges - torzonborz öregember, de lehet ereje teljében levő daliás ifjú, illetve Héraklészhez hasonló antikizáló hős is. A víz, amin átkel hol a keresztelésnek, hol a bűnöknek a helyszíne. Szerepei is többfélék: amellett, hogy megvéd egyebek között a hirtelen haláltól, a betegségektől, a természeti csapásoktól, lehet a keresztény élet allegóriája, császár vagy kardinális rejtett portréja, oltalmat reméltek tőle mások mellett a lövészek, a kincskeresők és a kalapkészítők is, manapság pedig sokan hisznek abban, hogy elhárítja a közlekedési baleseteket. Mindez a sokszínűség hogyan jelenik meg évszázadok művészetében? Előadásomban erre a kérdésre keresem a választ. Az előadás a „Mítosz és művészet” című szabadegyetemi előadássorozat részeként hangzott el 2025. március 11-én. Az esemény az ELTE BTK Művészettörténeti Intézetének szervezésében valósult meg. A videófelvételek készítését az Artmagazin támogatta. Videó: Rum Kristóf