A pápai vár (16-17. szd.) 3D-ben

Pápán, a mai belvárosban, már az államalapításkor állhatott valamiféle (föld) vár. A források szerint a Pápai család építhetett erősséget a XV. század legelején. A Garai család 1430 körül várépítési engedélyt kapott Zsigmond királytól, ez a vár – vagy megerősített udvarház – a mai várkastély kiemelkedésén épült fel. A település eredetileg nem volt kerített város. 1543-ra, azonban földhányás, árok és gyenge palánk vette körül. Ez a terület nagyjából a mai belvárosnak felel meg ( kb. 2 kmˇ2). A Tapolca-folyó és a Bakony-ér által táplált őstó, a mocsárvilágával együtt a védelem bázisa lett. A XVI. század közepére elkészülnek a vár felújítási tervei. A század végére egyes részeit (keleti oldalt) olasz rendszerű kő bástyákkal és kapuval (borsosgyőri) építik ki, a többi palánk marad. 1597-re új vizes árkot ástak, ami jelentősen növelte a vár védhetőségét. A 17. századi állapotokról jelenleg kevesebbet tudunk, mint a korábbiakról. A 17. század közepére befejeződik a kő kerítő falak építése - délen és keleten az őstó mellett- és délen új kapu is nyílik Veszprém irányába. A belső várat az 1740-es évektől kezdődően alakítják át lakályosabb kastéllyá, a bástyás város falainak lebontásával együtt, ez találkozott az akkori tulajdonos Esterházy Ferenc óhajtásával. 1771-ben csapolták le a mai Tó-kertváros helyén hullámzó mocsaras tavat. Ez tette lehetővé a kastélykert angolpark szerű kialakítását, majd később a tókerti városrész létrejöttét. A film a város és a vár XVI. század végi és XVII. század eleji állapotát tükrözi. Felhasználva a pápai történészek ez irányú útmutatásait, segítségét. Felhasznált irodalom: N A G Y - L . I S T VÁ N - A PÁPAI VÁR A KUTATÁSI EREDMÉNYEK TÜKRÉBEN (67-90. old) Magyarságkutató Intézet /Budapest, 2021/ EURÓPA ELFELEDETT HADSZÍNTERE A tizenöt éves háború és Magyarország (1591–1606)