Hófehér (Nepp József, 1983, részlet)

Nepp József első egész estés rendezése szemtelen meseparódia és szatirikus rendszerkritika, melynek szövegkönyve tobzódik az emlékezetes aranyköpésekben. Bővebben a filmről: https://nfi.hu/alapfilmek-1/alapfilme... Egy emlékezetes jelenet Nepp fekete humorú filmje ugyan nem kimondottan a felnőttközönségnek készült (a Hófehér főcíme a korhatárt ironikus módon ekként jelzi: „…”), mégsem túlzás korhatáros filmnek aposztrofálni („Ami most következik, az csak tizennyolc éven felülieknek szól!” – ahogyan az a film egyik frappáns kiszólásában elhangzik). A Hófehér ugyanis nem szűkölködik pikáns és olykor egészen aberrált szexuális utalásokban, a kuruzsló tudós Tutegál például mániákus „könyökpuszi”-függő, amely a felláció groteszk metaforájaként érthető. A film bizarr humora gyakran az elviselhetőség határán egyensúlyoz. Az egyik legemlékezetesebb, végletesen morbid hangoltságú jelenetben az újdonsült királyné, hogy eltegye láb alól a félkegyelmű öreg királyt, válogatottan gyomorforgató fogásokkal eteti halálra. Oroszlánszagú Leó – a Monty Python társulat frenetikus szatírája, Az élet értelme (1983) hírhedten viszolyogtató éttermi jelenetéhez hasonlóan – cafatokra robban. A nagy zablás groteszk motívuma, mint a mértéktelen fogyasztás karikatúrája, több jelentős animációs rövidfilm alapmotívumaként szolgált. Földes Péter Kanadában készített és az egyik első számítógépes animációként számon tartott Éhség (1970) című filmjének vézna főszereplője hájpacnivá hízik az étteremben felszolgált fogásoktól, akárcsak Bányai István Hamm (1977) című filmjének korpulens főszereplője, akinek mohósága nem áll meg az ételeknél: kis gömböcként saját környezetét és a világmindenséget is felfalja.