A stresszkutatás 90 éve: Selye János első cikkétől az új poszt-COVID-stressz-szindrómáig (2. rész)

00:00:00 Helyes Zsuzsanna előadása 00:27:24 Vécsei László előadása 00:47:06 Szabó Katalin előadása 01:06:46 Császár-Nagy Noémi előadása 01:37:14 Zelena Dóra előadása 01:55:36 Zárszó ----- A stressz fogalmát ma már mindenki ismeri, de kevesen tudják, hogy tudományos alapjait közel 90 éve fektette le Selye János, aki 1936-ban a Nature folyóiratban új korszakot nyitott az orvostudományban. A tudományos ülés ezt az utat követi a kezdetektől a COVID utáni stressz-szindrómákig. Ma már tudjuk, hogy a stressz nemcsak lelki állapot, hanem az egész szervezetet érintő biológiai válasz. Rövid távon segíti az alkalmazkodást, tartósan azonban hozzájárulhat számos betegség kialakulásához. Hatása kiterjed az agyra, a hormonrendszerre, az immunválaszra és a bélrendszerre is, ahol a mikrobiom fontos szerepet játszik. A COVID–19 új megvilágításba helyezte a stressz szerepét: a hosszú COVID hátterében is állhatnak stresszhez kapcsolódó biológiai folyamatok. A pszichológiai kutatások pedig kiemelik, hogy a krónikus stresszből tudatos alkalmazkodással és megfelelő stratégiákkal lehet kilépni. Összességében a tudományos ülés azt hangsúlyozza, hogy a stressz megértése kulcsfontosságú a modern egészségmegőrzésben. A Selye János által elindított kutatási irány mára egy összetett, több tudományterületet összekapcsoló területté vált, amely segít jobban megérteni a betegségek kialakulását és új lehetőségeket kínál a megelőzésre és kezelésre. ----- Értesülj további programjainkról, iratkozz fel hírlevelünkre! https://mta.hu/hirlevel-feliratkozas   / mta1825     / mta1825   https://mta.hu #mta200 #biztospont #magyartudományosakadémia