Az ökológiai válság és ami mögötte van

Előadó: Takács-Sánta András, szakigazgató, ELTE Humánökológia MA --- infocracy: tudásmegosztás felsőfokon. Kattints ide a feliratkozáshoz: https://goo.gl/DwA0SL Fb oldalunk:   / infocracy.hu   Web: http://infocracy.hu/ ---- Takács-Sánta András előadásában közérthetően és lényegre törően vázolja fel, miben nyilvánul meg a jelenlegi ökológiai válság, miért alakult ki, és mit tehetünk ellene. A négy legfontosabb alapvetés: (1) súlyos problémával állunk szemben, (2) mindenkit fenyeget, (3) mindenki okozója, és (4) mindenki tehet ellene. Négy globális környezeti problémát emel ki, melyek közt sok az összefüggés: (1) Globális éghajlatváltozás. Ez a legfenyegetőbb 21. századi környezeti probléma. Tudományos konszenzus van abban, hogy döntő mértékben az emberek okozzák - ezért helyesebb lenne „globális felmelegítésről” beszélni. Nem maga az éghajlatváltozás a probléma, hanem ennek szokatlan gyorsasága, ami példátlan az egész eddig ismert földtörténetben. (2) Tömeges fajkihalás. Bolygónkon eddig öt nagyobb kihalás volt, most mi okozzuk a hatodikat. Az összes többi környezeti problémával ellentétben ez visszafordíthatatlan: ha egy faj kihal, az örökre eltűnik. Saját alapvető létfeltételeinket romboljuk ezzel. (3) Városi légszennyezés. A városi levegő megbetegít és lerövidíti életünket: a nyári szmog rákkeltő, a téli szmog légúti megbetegedéseket okoz. (4) Szintetikus vegyületek használata. Több mint százezer mesterséges vegyület van forgalomban, többségük egészségre gyakorolt hatását nem ismerjük, az ismertek között pedig sok a mérgező. Az előadás második nagy blokkjában a környezeti válság hátteréről beszél. Az emberiség a bioszférát a gazdasági tevékenység révén alakítja át. Igényeink kielégítése céljából javakat és szolgáltatásokat állítunk elő, miközben az értékes természeti erőforrásokból hulladék és szennyezés lesz. Tulajdonképpen minden emberi tevékenység gazdasági tevékenység is. A környezetterhelés szempontjából két fő tényezőt kell megkülönböztetni: a gazdasági teljesítmény (I) mértékét és (II) ökohatékonyságát. Előbbi további kettő, utóbbi további három résztényezőre bontható. Ez a felbontás nem valami kiszámítására való, hanem egy gondolkodást segítő modell, ami rávilágít arra, mit tehetünk a környezeti problémák ellen. (I-1) Népességszám. A Föld népessége évi 80 millió fővel nő. A növekedés mértéke lassul, de továbbra is jelentős. A születésszámot leghumánusabban a nyugdíjrendszer kiépítésével, a nők helyzetének javításával és az iskolázottság növelésével lehetne csökkenteni. (I-2) Fogyasztás. Gyakorlatilag a világ minden országában kiemelt társadalmi cél a gazdasági teljesítmény, a GDP növelése. Holott tudatosan csökkenteni kellene. Állami szinten lemondhatnánk azokról az új beruházásokról, melyek már nem okoznak plusz elégedettséget. Egyéni szinten pedig a kisebb anyagi fogyasztás felszabaduló szabadidőt, energiát és kedvet eredményezhet, ezáltal a tartalmasabb élet lehetőségét. Hogy a globális gazdaság miképp tudna átállni egy tudatosan nem-növekvő üzemmódra, az napjaink egyre égetőbb eddig megoldatlan kérdése. (II-1) Technológia. Ez az egyetlen környezet-átalakító tényező az öt közül, ahol csökkenés tapasztalható. Az anyag- és energiahatékonyság jelentősen növekedett az elmúlt évtizedekben, elterjedtek a környezetkímélő megoldások. A jövő technológiájának azonban decentralizáltnak, demokratikusnak, emberléptékűnek és átláthatónak kellene lennie. (II-2) Gazdasági szerkezet. Annak a kérdése, hogy milyen ágazatok dominálnak a gazdaságban. Látszólag az iparilag fejlettebb államokban elindult egy változás a tisztább gazdasági ágazatok, főleg a szolgáltatások irányába, azonban ez a kép csalóka. Annyi történt mindössze, hogy a szennyező iparágak kitelepültek Ázsiába. A valódi előrelépést az jelentené, ha a környezetkímélő ágazatok kerülnének előnybe minden szektorban. (II-3) Globalizáció. Az áruszállítás növekedésével a szennyezés is nő. A lokalizáció lenne a kívánatos út. Amit csak lehet, helyben termeljük meg és fogyasszuk el. A környzetevédelem jelenlegi fő árama csupán a technológiai innovációktól várja a megoldást. Ezzel kapcsolatban számos probléma merül fel: (1) az új technológiák drágák, (2) nagy részük nem terjed el, (3) akaratlanul is tovább ronthatnak a helyzeten, és (4) a környezeti terhelés csökkenését könnyen elviheti a gazdasági növekedés. Tehát mind az öt részstratégiát egyszerre kell alkalmazni! Ez a legnagyobb feladat, amivel foglalkoznunk kell! Az összefoglalót készítette: Gubek István, humánökológus infocracy.hu önkéntes munkatárs [email protected] --- A videó végén felhasznált zene: Ross Budgen - Paradise Az alkotó csatornája: https://goo.gl/jGHVKx