Sulyok Tamás aláírja saját eltávolítását: „Megszűnt a demokratikus jogállam”

Sulyok Tamás köztársasági elnök rendkívüli beszédben reagált az Alaptörvény 17. módosítására, amely egyetlen rendelkezéssel megszünteti hivatalban lévő államfői megbízatását. A köztársasági elnök közölte, hogy jogi lehetőségeinek és lelkiismeretének alapos mérlegelése után eleget tesz az Alaptörvényben foglalt kötelezettségének, és aláírja a módosítást. Ezzel saját államfői megbízatásának megszűnését is hitelesíti. Sulyok Tamás beszédében hangsúlyozta, hogy számára minden hatalom kizárólag a jog keretei között értelmezhető. A jogállamiság szerinte a jog uralmát jelenti az önkény felett, valamint az általános normák elsőbbségét az egyedi politikai és közhatalmi döntésekkel szemben. Az államfő súlyos és a rendszerváltás utáni magyar demokrácia történetében példátlan beavatkozásnak nevezte a köztársasági elnöki intézményt érintő módosítást. Megfogalmazása szerint az egyetlen mondattal végrehajtott elmozdítás olyan „kierőszakolt gordiuszi megoldás”, amely a politikai hatalommal való visszaélés szégyenteljes történelmi példájaként maradhat fenn. Sulyok Tamás azt is kijelentette, hogy a közhatalom nem érheti el céljait fenyegetéssel, nyomásgyakorlással vagy az alkotmányos szabályok megkerülésével. Elmondása szerint éppen a lemondását követelő és elmozdításával fenyegető üzenetek miatt döntött úgy, hogy önként nem távozik hivatalából. A köztársasági elnök szerint az Alaptörvény 17. módosítása töréspontot jelent a magyar alkotmányos demokráciában. Úgy véli, közjogi méltóságok politikai célú elmozdítása, a választójog korlátozása és az intézmények függetlenségének megsértése veszélyes precedenst teremthet. Beszédében részletesen ismertette azt az alkotmányos dilemmát is, amelybe a módosítás elfogadásával került. A hatályos szabályozás alapján az államfő az alkotmánymódosítás tartalmát nem küldheti érdemi vizsgálatra az Alkotmánybírósághoz. Az Országgyűlés alkotmánymódosító hatalmával szemben így sem a köztársasági elnök, sem az Alkotmánybíróság nem rendelkezik valódi tartalmi vétójoggal. Sulyok Tamás szerint két lehetőség maradt előtte: aláírja a módosítást, és teljesíti alkotmányos kötelességét, vagy megtagadja az aláírást, amivel maga követne el jogsértést. Végül az aláírás mellett döntött. Úgy fogalmazott, hogy aláírása az államfői intézmény és az Alaptörvény iránti tiszteletének végső pecsétje. Egyúttal azonban annak bizonyítéka is, hogy szerinte hatalmi érdekből megsértették a jogállamot, a demokráciát és a hatalommegosztás elvét. A beszéd legsúlyosabb részében Sulyok Tamás kijelentette: az 1956 örökségéből a rendszerváltáskor létrejött demokratikus jogállam ezzel megszűnt. Véleménye szerint a következő államfő egy alkotmányos értékeket sértő eljárással eltávolított elnök helyére kerül, ezért a köztársasági elnöki intézmény legitimitása és függetlensége is tartósan sérülhet. A köztársasági elnök beszédét az emberi méltóság, az igazsághoz való hűség és Magyarország szeretetének fontosságával zárta. #magyarpéter #tiszakormány #tiszapárt #SulyokTamás #Alaptörvény #Alaptörvény17módosítása #köztársaságielnök #államfő #jogállam #demokrácia #Alkotmánybíróság #parlament #Magyarország #MagyarNewsOnline #MNEWS