Akár egy QR-kóddal is visszaigényelhető lenne a devizahitel

A Jelen Podcast legújabb adásában Fiszter Zsuzsanna, a Mi Hazánk szakpolitikusa beszélgetett Virághalmy Sarolta szerkesztő-műsorvezetővel arról, hogy a bankokat hidegen hagyja a Kúria devizahitelesek számára hozott kedvező döntése. A műsorban többek között ezekre a kérdésekre keresték a választ: – Mit tartalmaz pontosan a Kúria döntése? – Milyen felelőssége van ebben a kormánynak? – A Mi Hazánk számításba veszi-e azt, hogyha beleáll a pénzügyi hatalomba, akkor milyen pénzháborúba lép bele? Meg lehet ezt tenni? – Mi történjen a többi felelőssel? – Van arra lehetőség, hogy a végrehajtók is szolgáltassanak vissza pénzt, ne csak a bankok? – Az állam is vissza tudná igényelni azt a pénzt a bankoktól, amelyet az államkasszából vontak el a devizahitelesek megsegítésére? Fiszter Zsuzsanna ismertette a Kúria döntését: „A devizahiteles szerződések semmisnek minősülnek, amennyiben az ügyfél nem kapott megfelelő tájékoztatást az árfolyamkockázatról vagy bármi egyébről. A Kúria jogegységi határozata nem az összes devizahitel esetében mondta ki egyértelműen a semmisséget” – hozzátéve: határozott álláspontja, hogy a devizahitel-szerződések egyértelműen csaláson alapulnak, és ezt úgy is kéne kezelni. Kormányzati szinten kellene érvénytelenné tenni azokat. Egyetértettek abban, hogy mindez tudatos csalás, nem pedig egy tévedés volt, amiről a kormány tudott és elnézte azt. A szakértő elmondta: „a jelenlegi kormánynak is hatalmas felelőssége van, hiszen nem sikerült megoldaniuk a devizahitelesek kártalanítását”. Meggyőződése, hogy Izland példáját szükséges figyelembe venni. „Ha Izlandon meg lehetett tenni, hogy banki vezetőket elkaszáltak, akkor mi Magyarországon, miért ne tudnánk megtenni? A büntetőjogi felelősségre vonás egyértelműen kivitelezhető lenne, ez csak politikai akarat kérdése. Egy olyan kormányra lenne szükség, amely tényleg kiáll a devizahitelesek mellett, és nem a bankok hatalmát erősíti.” Fiszter leszögezte: az nem lehet megoldás, hogy az államkasszából kártalanítsák a devizahiteleseket. Ha több európai ország (például: Izland, Románia, Horvátország és Lengyelország) is meg tudta oldania a problémát, akkor Magyarországon is lehetséges lenne. A beszélgetésben – egy korábbi podcastből – pénzügyi szakemberek véleményét is idézték, alátámasztva ezzel Fiszter Zsuzsanna álláspontját. Megerősítették: a közgazdászok szerint is megvalósítható a devizahitelesek teljes és visszamenőleges kártalanítása. Az út ehhez viszont nem az, hogy a bankok által már amúgy is kizsigerelt hitelesek pereskedjenek az igazukért. A megoldást egy törvény biztosíthatná, valamint egy számítási képlet, amellyel minden adós esetében pontosan kiszámítható lenne, mennyi pénzt kell visszakapniuk a hitelintézettől. Akár egy QR-kóddal is visszaigényelhető lenne a devizahitel. A politikus hangsúlyozta: nem szabad elfelejteni a további felelősöket sem, közjegyzők, követeléskezelő cégek, vagy éppen a végrehajtók esetében. A végrehajtók bevételei hatalmasat ugrottak amikor a devizahitel-csalás következtében adósságspirálba kerültek a hitelesek. A végrehajtóknál is nagyobb felelősséggel tartoznak a követeléskezelő cégek. Fiszter kiemelte: Magyarországon a többi európai országhoz képest kiemelkedően magas kamatokat kell fizetnünk, ebből is látszik, hogy a jelenlegi és a régi kormány is teljes egészében lepaktált a pénzügyi rendszerrel.