A NER bűnei és az elszámoltatás esélye - Ligeti Miklós előadása

Számolatlanul lehetne sorolni mindazon, nyilvánvalóan korrupciós ügyeket, melyekben az elmúlt másfél évtizedben nem sikerült felelősségre vonni az egyes ügyek elkövetőit – elég csak az adófizetőknek több milliárd forintjába kerülő Elios- és Híd a munka világába ügyekre, vagy a több száz milliárd forint elsíbolását eredményező MNB-botrányra gondolni. Azonban ne is számítsunk arra, hogy ezen ügyekben érdemi, a korrupciót elkövető személyek megbüntetését eredményező döntés születik mindaddig, amíg a jelenlegi rendszer fennáll, „a NER nem fogja saját magát felboncolni”, erről a Transparency International (TI) Magyarország jogi igazgatója beszélt az idei Korrupcióellenes Világnap alkalmából tartott konferenciánkon megtartott előadásában. Jogi igazgatónk, Ligeti Miklós, felidézve a Martin József Péterrel írt Hvg.hu-s cikket kijelentette: nem szabad visszatérni a 2010 előtti berendezkedéshez, ezzel szembe teljesen új, a modern kor kihívásainak megfelelő alapokra kell helyezni a magyarországi demokráciát. „Szoftverfrissítés helyett hardvercserére van szükség”, vélekedett, továbbá hozzátette: egy új kormánynak törvényes felhatalmazással, a jogállami értékeken alapuló hozzáállással kell újraépítenie az országot. Egy ilyen rendszerváltás esetén pedig az elszámoltatás sem maradhat el Ligeti Miklós szerint, a korrupciós pénzcsapok elzárásával, a közbeszerzési rendszer megtisztításával, a NER-es mutyik és állami propaganda felszámolásával pedig akkora összegek szabadíthatóak fel az állami költségvetésben, melyek akár új lendületet is adhatnak a magyar gazdaság fejlődésének. * Kollégáink, Martin József Péter és Ligeti Miklós közös cikke elolvasható a HVG-n: https://hvg.hu/360/20251207_transpare... * A TI Magyarország december 9-én, az idei Korrupcióellenes Világnapon mutatta be új szakmai tanulmányát, mely a magántőkealapok rejtett világába nyújt betekintést. Mint ahogy a „Közpénzek és magánhasznok – Az állami források szerepe a magyar magántőkealapokban” című elemzésünkből kiderül, a magyar állam az általunk vizsgált időszakban, 2024 végéig több, mint 1300 milliárd forintot fektetett magántőkealapokba. A magántőkealapok a közbeszerzéseken is jól szerepelnek: az érdekeltségükbe tartozó 83 cég 2021 és 2024 között 2600 milliárd forint értékben nyert el állami tendereket. Ez pénzmosási és korrupciós kockázatot jelent, hiszen sem a nyilvánosság, sem a hatóságok számára nem ismert a rohamosan terjedő magántőkealapok befektetőinek kiléte. Ráadásul ellentétes az Alaptörvénnyel is, ugyanis közpénzt csak átlátható szervezet kaphat. A tanulmány, valamint a konferenciánkról készült beszámoló elérhető a honlapunkon: https://transparency.hu/news/a-ner-bu...