Galaxisok - a teljesség felé

Album: A legszebb éveink (2015) Spotify: https://spoti.fi/2rRraRk Apple Music: https://apple.co/2Yf0PsB Bandcamp: http://galaxisok.bandcamp.com Facebook:   / galaxisok   “esküszöm, hogy nem fogok hányni” - mondtam a taxisnak az astorián, aztán persze, hogy széthánytam mindent, és pénzem se volt egyáltalán de ez nem csak az én hibám, nem lehet mindig mindent az én nyakamba varrni csak egy elrontott éjszaka vége és úgyse fogok rá emlékezni úgyhogy szétvertem az öklöm egy trafóház ajtaján és felszálltam a buszra, ami hazavitt hozzád egymillió-hétszázezer ember figyeli minden egyes lépésemet, mégis ez az egyetlen város, ahol viszonylag szabad lehetek, mert itt csakkor maradok egyedül, ha tényleg egyedül akarok lenni de próbálj meg olyan helyen élni, ahol csütörtök este nincs semmi akármilyen meglepő, mégiscsak ezek a legszebb éveink felkelünk, dolgozunk, berúgunk, lefekszünk, felkelünk megint farmerdzsekiben járok és próbálok leszokni mindenről a falnak támaszkodva szívom az utolsó slukkot az utolsó cigimből, mielőtt elnyomnám a csikket, mint a kisebbrendűségit fiatal vagyok és fáradt, de legalább értem, hogy miért vagyok még itt akármilyen meglepő, mégiscsak ezek a legszebb éveink felkelünk, dolgozunk, berúgunk, lefekszünk, felkelünk megint annyira utálom, amikor felteszem valamire az életem, aztán jön valaki és megcsinálja sokkal jobban, csak úgy mellékesen