„Vagyok egyedül a Jóistennel” - magával ragadó néprajzi tárlat

Az erdélyi Mezőség lelke költözött Törökbálintra: „Vagyok egyedül a Jóistennel” néprajzi tárlat idézte meg az élő hagyományt és a mezőségi magyarság megmaradásának zálogát a Törökbálinti Falumúzeumban. A hagyomány nem a hamu őrzése, hanem a láng továbbadása – tartja a bölcs mondás, és ez a gondolat hatotta át a Törökbálinti Falumúzeum falait is, ahol egy rendkívül intim és szívhez szóló kiállítás nyílt. A „Vagyok egyedül a Jóistennel” című tárlat nem csupán tárgyak gyűjteménye; egy teljes, küzdelmes, mégis végtelenül gazdag emberi élet és egy elszigetelt kulturális oázis lenyomata. A kiállítás egybeesett a magyar néprajztudomány óriásának szentelt Kallós 100 emlékévvel. A válaszúti Kallós Zoltán Alapítvány szakmai támogatásával megvalósult esemény tökéletesen hordozta Kallós Zoltán szellemiségét: megőrizni és élővé tenni azt a kincset, amelyet a szórványban élő magyarság évszázadokon át megőrzött. A tárlat főszereplője a Kolozs megyei Mezőkeszüből érkezett Horváth Erzsébet, vagy ahogy a néprajzi szakma és szülőfaluja ismeri, „Kicsi” Erzsi néni. Ő nem csupán Kallós Zoltán egykori fontos adatközlője, hanem a mezőségi népviselet, a szőttesek, az énekek és a mindennapi paraszti szakralitás élő hordozója is.A kiállítás címe – „Vagyok egyedül a Jóistennel” – hűen tükrözi azt a mély, belső hitet és magányos helytállást, amely a mezőségi lét sajátja. A látogatók közelebb kerülhettek a hagyományos mezőkeszüi tisztaszobák hangulatához, a kézzel hímzett textíliákhoz és a mindennapok szent rítusaihoz. A kiállítás ünnepélyes megnyitója igazi összművészeti és közösségi ünneppé vált. A megnyitón közreműködött: Berecz András közismert ének- és mesemondó, aki jellegzetes humorával és mély bölcsességével vezette fel a tárlatot. Horváth Erzsébet „Csurkuly”, aki Erzsi nénivel közösen fakadt dalra, elhozva a kiállítótérbe a Mezőség hiteles hangjait. Nick Brigitta és barátai, valamint a Törökbálinti Hagyományőrző Néptánccsoport tagjai, akik táncukkal és jelenlétükkel hidat képeztek az erdélyi múlt és a jelenlegi törökbálinti közösség között. A tárlat ingyenesen várta a látogatókat, és bebizonyította, hogy a legkisebb falvak öröksége is képes egyetemes, lélektől lélekig ható üzenetet hordozni. Törökbálint lakói és a múzeumba látogatók egy hónapon át egy olyan tiszta forrásból meríthettek, amely a mai rohanó világban igazi kapaszkodót jelent.