A börtön ablakába

Kovács Antal előadásában A börtön ablakába soha nem süt be a nap Az évek tovaszállnak mint egy múló pillanat Ragyogón süt a nap és szikrázik a fény Csak a szívem szomorú ha rád gondolok én Szeretlek én Egy késő üzenet, egy megkésett levél Amelyben üzened, hogy nem vagy már enyém Ragyogón süt a nap és szikrázik a fény Csak a szívem szomorú ha rád gondolok én Szeretlek én A rács mögött az élet, oly lassan múlik el Egy csavargó dalától, vidámabb leszel Ragyogón süt a nap és szikrázik a fény Csak a szívem szomorú ha rád gondolok én Szeretlek én... Elmentél te tőlem, úgy fáj a bús magány. Odakünn az utcán, a szél úgy muzsikál. Ragyogón süt a nap és szikrázik a fény Csak a szívem szomorú ha rád gondolok én Szeretlek én... Egy késő délután, karomba zártalak. Ha nem voltál velem, én mégis…