Genetika összefoglaló a biosz érettségire - Elit Oktatás Érettségi Felkészítő

Emelt szintű biológia érettségi felkészítőnk:https://erettsegifelkeszito.hu/kurzus... 00:00:00 Bevezetés 00:01:29 01 Genetika - Alapfogalmak: Gén, allél, haplocitás 00:10:47 02 Genetika - Gregor Mendel vizsgálatai 00:23:03 03 Genetika - Mendel I. és II. törvényei 00:33:10 04 Genetika - Kétgénes független öröklődés 00:47:46 05 Genetika - Autoszomálisan öröklődő jellegek és a családfa 01:01:17 06 Genetika - Mendel törvényeinek kiterjesztése 01:05:50 07 Genetika - Allélikus kölcsönhatások: Megváltozott dominancia viszonyok 01:19:49 08 Genetika - Allélikus kölcsönhatások: Letális allél 01:29:15 09 Genetika - Allélikus kölcsönhatások: Pleiotrópia 01:30:36 10 Genetika - Génkölcsönhatások: Domináns gének kölcsönhatása 01:38:05 11 Genetika - Génkölcsönhatások: Domináns episztázis 01:42:52 12 Genetika - Génkölcsönhatások: Recesszív episztázis 01:47:23 13 Genetika - Génkölcsönhatások: Alternáló gének 01:51:16 14 Genetika - Génkölcsönhatások: Komplementer gének 01:54:01 15 Genetika - Nemhez kötött öröklődés 02:11:00 16 Genetika - Genetikai kapcsoltság 02:23:32 17 Genetika - Rekombináns gének: Thomas Hunt Morgan 02:39:05 18 Genetika - Mennyiségi jellegek öröklődése 02:53:12 19 Genetika - Populációgenetika: Hardy-Weinberg szabály 03:13:38 Összefoglalás Az élővilág egyedein megjelenő külső jellegzetességek lehetővé teszik, hogy egymástól jól megkülönböztethetők, felismerhetők legyenek. Ezek a sajátságok specifikus fehérjék megjelenésének köszönhetők, amelyek az örökítőanyagban kódolt információ alapján alakulhatnak ki a fehérjeszintézis folyamatával. A tulajdonságaink öröklődnek, ugyanis megjelenésüket generációról generációra tapasztaljuk. A genetika tudománya az öröklődő jellegeket, ezek kialakulásának, továbbadásának körülményeit, szabályszerűségeit vizsgálja. A gén egy olyan anyagi egység - DNS részlet - a szervezetünkben, mely egy tulajdonság kialakulását határozza meg. A gének rendelkeznek különféle változatokkal, ezeket alléloknak nevezzük. Minden testi sejtünk egy génnek két változatát tartalmazza, ez alapján adhatjuk meg a genotípust egy adott jellegre nézve. A genotípus alapján a megjelenő külső tulajdonságot fenotípusnak nevezzük. Gregor Mendel fektette le a genetika alapjait azáltal, hogy borsónövényeket tenyésztve a megjelenő fenotípusokat statisztikailag értékelte. Vizsgálatai során egy jellegre nézve homozigóta egyedeket keresztezett, a homozigótaságot tesztelő keresztezéssel igazolta. Tapasztalatait három alaptörvényében rögzítette: uniformitás, szegregáció és független öröklődés. Munkájának nagyszerűsége, hogy néhány jelleg, betegség öröklődésének leírására elmélete ma is alkalmazható, ilyen például az Rh-vércsoport, achondroplasia. Ezek az úgynevezett domináns-recesszív öröklődésű tulajdonságok. Mendel megfigyelésihez képest eltérést okozhat az allélok dominancia viszonyainak változása. Ennek oka lehet nem teljes dominancia, mint a kodomináns és intermedier öröklődés esetében, illetve előfordulhat, hogy egy génhez több allél is tartozik, melyek allélsorokat alkotnak. Hasadási arányváltozást okozhat továbbá, ha egy génváltozat letális, vagy ha egy gén nem csak egy tulajdonságot befolyásol (pleiotrópia). Ha egy fenotípust több gén alakít ki, akkor génkölcsönhatásokról beszélhetünk. Ennek legfontosabb esetei a domináns gének kölcsönhatása, domináns és recesszív episztázis, alternáló és komplementer gének. Az öröklődés speciális esete a nemhez kötött öröklődés, mely a nemi kromoszómák eltérő eloszlása miatt vezet fenotípus arány eltérésekhez a férfiak és nők között. Ha két gén ugyanazon a kromoszómán helyezkedik el megfelelő távolságban, akkor együtt - kapcsoltan - öröklődnek. A meiotikus osztódás során azonban ezek a génpárok rekombinálódhatnak, mely szintén a várt tulajdonság arányok változásához vezet. A rekombináció gyakorisága a gének egymástól való távolságát adja meg, ezt géntérképezésnél alkalmazzák. Minnőségi jellegeken kívül mennyiségi jellegekről is beszélhetünk, melyek gének, allélok additív kölcsönhatásainak köszönhetően alakulnak ki. A genetikát populációk szintjén is alkalmazhatjuk. Ilyenkor a teljes génállományt - allélok összességét - nem az egyedre, hanem a populációra vonatkoztatjuk, ezen belül az egyes génváltozatok gyakoriságokkal jellemezhetők. A populációgenetika alaptörvénye a Hardy-Weinberg szabály, mely kimondja, hogy ideális populációkban az allélgyakoriságok generációról generációra állandók. Élő előadásainkból készített, önállóan tanulható biológia érettségi e-learningünk: https://elitoktatas.hu/courses/biolog... #biosz #érettségi #genetika #felkészítő #elitoktatás #biológia #előkészítő #onlineoktatás #elearning