Versenyfutás az idővel: Rekordkorán indult az aratás Dél-Szlovákiában

Az idei évben a megszokottnál hetekkel korábban, már június közepén felbúgtak a kombájnok Dél-Szlovákia szántóföldjein. Július elejére a betakarítás már gőzerővel zajlott Nyitra, Nagyszombat és a Duna menti régió gazdaságaiban, ám az elkapkodott szezonkezdet mögött nem a tervezett ütemterv, hanem a kényszerűség állt. A nyár eleji pokoli hőség és a tartós csapadékhiány miatt a gabonafélék szinte megsültek a földeken; a kényszerérés következtében a növények fejlődési szakasza lerövidült, ami elmaradó ezerszemtömeget és az előző évi, kifejezetten erős eredményekhez képest jelentősen gyengébb termésátlagot vetít előre. A szélsőséges időjárás azonban nemcsak mennyiségi, de komoly minőségi és területi különbségeket is szült. Míg egyes északabbi vagy szerencsésebb csapadékot kapó régiókban átlagos, addig az aszály sújtotta déli sávban helyenként drasztikus a terméskiesés. Ez a kiszámíthatatlan helyzet közvetlen és fájdalmas csapást mér a szlovákiai gazdálkodók megélhetésére. Az emelkedő inputanyag-árak mellett az aszály miatti alacsony hozamok sok helyen a termelési költségeket sem fedezik, ami komoly likviditási válsággal fenyegeti a családi és középvállalkozásokat. Riportunkban Patasi Ilona, a Szlovák Agrárkamara elnöke és Németh Gábor, a csenkei Agrolens kft. ügyvezetője beszélt nekünk az idei termés mennyiségéről és minőségéről, a júliusi szárazságról, a felvásárlási árakról, és a mezőgazdaság jövőjéről.