Weöres Sándor verseit elmondja a költő 15-19.

A galagonya-A tündér-Tavaszi virradat-Túl, túl...-Szán megy el az ablakod alatt 15. A galagonya Őszi éjjel izzik a galagonya izzik a galagonya ruhája. Zúg a tüske, szél szalad ide-oda, reszket a galagonya magába. Hogyha a Hold rá fátylat ereszt: lánnyá válik, sírni kezd. Őszi éjjel izzik a galagonya izzik a galagonya ruhája. 16. A tündér Bóbita, bóbita táncol, Körben az angyalok ülnek, Béka-hadak fuvoláznak, Sáska-hadak hegedülnek. Bóbita, bóbita játszik, Szárnyat igéz a malacra, Ráül, igér neki csókot, Röpteti és kikacagja. Bóbita, bóbita épít, Hajnali köd-fal a vára, Termeiben sok a vendég, Törpe-király fia-lánya. Bóbita,bóbita álmos, Elpihen őszi levélen, Két csiga őrzi az álmát, Szunnyad az ág sűrűjében. 17. Tavaszi virradat Kakas kukorít, hajnal kivirít, a réti rigó dala röppen, arany-bivalyok gerince ragyog márvány-eres égi ködökben. Ma ládd: a hímes föld, láng-habos ég csak láz-tünemény, csak híg buborék, széthull, tenyeredbe csöppen. A lábadon itt topánka szorít: ez a föld! a gyökér-ölü erdő! a homlokodon kék pántlika fon: ez a menny! a fejedre tekergő! igaz csak a szív, a kalitka-madár, kit féltésed vasrácsa bezár: ha elszáll, vissza sosem jő. 18. Túl, túl... Túl, túl, messze túl, Mi van a hegyen messze túl? Hej, a hegyen messze túl Lófej-széles ibolya virúl. Túl, túl, messze túl, Mi van az ibolyán messze túl? Hej, az ibolyán messze túl Jancsi mosogat, Kati az úr. 19. Szán megy el az ablakod alatt Éj-mélyből fölzengő csing-ling-ling - száncsengő. Száncsengő - csing-ling-ling - tél csendjén halkan ring. Földobban két nagy ló kop-kop-kop - nyolc patkó. Nyolc patkó - kop-kop-kop - csönd-zsákból hangot lop. Szétmálló hangerdő csing-ling-ling - száncsengő. Száncsengő - csing-ling-ling - tél öblén távol ring.