Jón Kalman Stefánsson izlandi íróval Karafiáth Orsolya beszélget

A 2024-es 29. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon Jón Kalman Stefánsson vehette át a Budapest Nagydíjat. A regényíróként világhírűvé vált Jón Kalman Stefánsson költőként indult, és a líra műfaja a későbbiekben sem tűnt el a művészetéből. A lírai életművének keresztmetszetét nyújtó Versek Egyed Veronika fordításában jelent meg a Typotex Kiadónál 2024-ben, melyet a szerző önironikus és humorral teli, költői pályakezdését és egyúttal irodalmi elődeit és mintaképeit bemutató hosszú utószava egészít ki. Jón Kalman Stefánsson verseiben prózájának költői alappilléreire ismerhetünk rá, a versek epikus rétegeinek tektonikus repedéseiben finoman ott rejlenek a nagyregények. „Viszont a vers az egyetlen szöveg, írás, ami átjuthat, ami célba érhet az élettől a halál birodalmáig; [...] A vers az egyetlen írás, amit a halottak olvasni tudnak, az egyetlen, ami átjuthat, s ezért a költők az örökkévalóság celebjei”