Ossian: Ember a Holdon (Hivatalos szöveges videó / Official lyric video)

Ossian - Ember a Holdon (zene: Paksi Endre / Rubcsics Richárd, szöveg: Paksi Endre) ISRC: HUA632100002 (Minden jog fenntartva! - All rights reserved!) Megjelenés / Release date: 2021. Május / May 7. A TELJESSÉG (H-010CD) Kiadó / Publisher: H-Music (Hangfelvételkiadó Kft.) Rendelés / order here: https://ossian.hmusic.hu/ Hivatalos lejátszási lista / Official playlist: http://bit.ly/Ossian_ATeljesseg_YouTube Közreműködők / guests: Ádám Attila - billentyűk / keyboards (Tales Of Evening) Ángyán Tamás - vonósok / string instruments (Cool Head Klan) Tagok / Members: Paksi Endre - ének, összes vokál / lead vocals, all backing vocals Rubcsics Richárd - gitárok / guitars Kálozi Gergő - dobok / drums Erdélyi Krisztián - basszusgitár / bass Videó: Molnár Dávid / Kertész Enikő Hangmérnök / Sound engineer: Rubcsics Richárd Zenei rendező / Instrumentation: Rubcsics Richárd, Paksi Endre Borító és grafika / Cover artwork and layout design: Devecz Ádám Fotók / Photography: Radó Norbert A felvételek az RP Stúdióban készültek, 2020 március-november között. / Recorded at RP Studio in March-November 2020. Ossian online:   / ossianofficial   http://ossian.hu/ H-Music Hungary:   / hmusichungary      / hmusichungary     / hmusic_hungary   #Ossian #ATeljesség #EmberAHoldon #HMusic Ember a Holdon (Dalszöveg / Lyrics) Elhagyott bolygó, jégtömbbe zárva, egy saját csillag fényére várva. Hajónk az Élet, tengernyi gondon, hegy-csúcsnak gondolt, parányi dombon. Hiába vannak, hiába néznek, ha senki nem lát, senki sem ért meg, megfigyelnek, de semmit sem látnak, egy saját „mozit” képzelnek Rólad. Ezért kell, hogy mindig legyél, ezért kell, hogy mindig láss, a csendnek Veled hangja lesz majd, a hallgatás az Veled más. Refr.: Elhagyott bolygó, jégtömbbe zárva, egy saját csillag fényére várva. Hajónk az Élet, tengernyi gondon, hegy-csúcsnak gondolt, parányi dombon. Csend tengerében, vagy zajos parton, lakatlan sziget, ember a Holdon. Mégis az Élet nem bűn, nem vétek, nélküled „vagyok”, de Veled ÉLEK. Egyedül szabad voltam, de árva, a szívem szakadt a nagy „szabadságba”, feldobtam magam, de mindig lehulltam, magamat csaltam, folyton becsaptam. Egyedül lenni, önkéntes kényszer, üvegharangban összetört ékszer, A Magány falán van egy ajtó, csak belülről nyitható. Refr.: Elhagyott bolygó… Refr. 2.: Aki már felnőtt, réges-rég tudja, hogy minden szép percét a Sorsától kapta. Aztán majd egyszer lejár az óra, mint talált szép tárgyat vissza kell adja. Véremmel szerzett, féltett nagy Kincset, megőrzöm Veled, ameddig lehet. Hiszem az Élet nem bűn, nem vétek, nélküled „vagyok”, de Veled ÉLEK.