Miért Majdnem LEHETETLEN elérni a Proxima B-t: Az emberi utazás igazi határai

A Proxima Centauri B-t gyakran úgy írják le, mint az egyik legígéretesebb bolygót a jövőbeli emberi felfedezés számára, mivel a Földhöz legközelebbi csillagrendszer lakható zónáján belül kering. Azonban annak ellenére, hogy kozmikus léptékkel mérve „közel” van, a bolygó több mint négy fényévnyire található tőlünk. Ez a távolság oly hatalmas, hogy még az emberiség által épített leggyorsabb űrhajónak is tízezer évekbe telne, mire odaérne. Az igazi probléma nem egyszerűen a bolygó megtalálása, hanem a csillagközi tér felfoghatatlan méreteinek leküzdése. A modern rakéták túl lassúak egy Proxima B-re irányuló küldetéshez. Az olyan űrhajóknak, mint a Voyager 1, amely jelenleg az egyik leggyorsabb valaha indított ember alkotta objektum, még mindig több mint hetvenezer évre lenne szüksége a rendszer eléréséhez. A gyorsabb utazáshoz szükséges elegendő üzemanyag szállítása hatalmas mértékben növelné az űrhajó súlyát, olyan technológiai problémát teremtve, amelyet a jelenlegi mérnöki tudomány nem tud megoldani. Még a fejlett elméleti koncepciók, mint a nukleáris meghajtás, az antianyag-motorok vagy a lézerrel hajtott vitorlák is kísérleti jellegűek, és messze meghaladják jelenlegi képességeinket. Egy másik nagy akadály az utazás alatti túlélés. Az évezredekig tartó küldetés kitenné az űrhajósokat vagy a berendezéseket a kozmikus sugárzásnak, a mikrometeorit-becsapódásoknak, a szélsőséges elszigeteltségnek és az elkerülhetetlen rendszerhibáknak. Még ha emberek helyett robotikus szondákat használnának is, a kommunikáció és az energiaellátás fenntartása csillagközi távolságokon rendkívül nehéz lenne. Minden apró hiba vagy mechanikai meghibásodás meghiúsíthatná a küldetést jóval azelőtt, hogy az megközelítené a Proxima B-t. Komoly aggályok merülnek fel magával a bolygóval kapcsolatban is. A tudósok még mindig nem tudják, hogy a Proxima B-nek van-e egyáltalán légköre, folyékony vize vagy az életre alkalmas körülményei. A bolygó a Proxima Centauri körül kering, amely egy vörös törpecsillag, ismert heves csillagkitöréseiről, amelyek képesek lehetnek letépni a légköröket és halálos sugárzással bombázni a felszínt. Emiatt, még ha az emberiségnek valahogyan sikerülne is elérnie a bolygót a távoli jövőben, nincs garancia arra, hogy a Proxima B valóban képes lenne fenntartani az emberi életet.