Ne ragadj le nagypénteknél! – Fel is kéne támadni! - Gyulai Ádám 20260405

Sokan megállnak Nagypénteken a Krisztus keresztjénél: fejet hajtva hálát adnak a bűnbocsánatért, aztán mennek tovább, és visszatérnek a mindennapi mókuskerékbe, megőrizve szívükben a halott Jézus képét. Pál apostol azonban határozottan és őszintén figyelmeztet bennünket: "Ha pedig Krisztus nem támadt fel, akkor hiábavaló a mi igehirdetésünk, de hiábavaló a ti hitetek is." (1Kor 15,14) Ha nem indulunk el, nem is fogunk megérkezni az üres sírhoz, és a hitünk csupán egy díszlet marad. Péter és János azonban – bár hitetlenkedve, de a Jézushoz való ragaszkodás erejétől hajtva – elfutottak a sírig, és ott valami mélyen megváltozott bennük. (Jn 20,3-8) Mert mit ér a Nagypéntek Húsvét nélkül? Ha Krisztus nem támadt fel az életünkben, a vallásosságunk erejét veszti, és megreked a puszta hagyományok szintjén, amiből idővel kialakulhat egyfajta „kultúrkereszténység”. Ne csodálkozzunk tehát, ha az emberek nem találják meg az utat az élő Istenhez, amennyiben bennünk is csak egy halott Jézust látnak.”