A névtelen feljelentők: hogyan működött a rendszer, amelyben bárki besúgóvá válhatott?

A Kádár-korszakot gyakran a „legvidámabb barakként” emlegetik, ám a viszonylagos jólét és a fogyasztási cikkek látszólagos bősége mögött egy félelmetes, láthatatlan elnyomó gépezet működött. Ebben a részletes tényfeltáró videóban bemutatjuk a Belügyminisztérium III/III. csoportfőnökségének és az egykori ÁVH-nak a belső működését. Hogyan vált a gyanakvás és a névtelen feljelentő levelek írása tömeges társadalmi jelenséggé? Milyen kíméletlen módszerekkel – zsarolással, kompromittáló adatokkal és megfélemlítéssel – szerveztek be hétköznapi állampolgárokat ügynöknek? Hogyan épültek be a besúgók a legszűkebb családi és baráti körökbe, és hogyan ellenőrizte a BM a lojalitásukat másodügynökökkel és telefonlehallgatásokkal? Végül pedig feltárjuk a rendszerváltás hajnalán végrehajtott tömeges iratmegsemmisítések és a Duna-gate botrány hátterét, amelynek megoldatlan öröksége a mai napig megosztja a magyar társadalmat.