8. Ionok képződése atomokból - anionok, kationok - kémia 9. osztály
Az, hogy egy atomból milyen ion képződik, nagyon egyszerű megállapítani, csupán használnunk kell tudnunk a periódusos rendszert. A kémiai elemek ugyanis minden esetben arra törekednek, hogy a nemesgáz-elektronszerkezetet érjék el. Azaz szeretnék, ha annyi elektronjuk lenne, mint a hozzájuk a periódusos rendszerben legközelebb lévő nemesgáznak lenne. A nemesgázoknak az s- és p-pályájuk a külső elektronhéjon minden esetben telített. A héliumon kívül 8 külső elektronjuk van. (A héliumnak csak 2.) Ezért, hogy az elemek ezt az elektronszerkezetet elérjék elektronokat vesznek fel, vagy dobnak el - amelyik egyszerűbb számukra. Pl. egy nátriumnak, akinek 1 db külső elektronja van, könnyebb megszabadulni 1 elektrontól és a neonhoz hasonló elektronszerkezetet kialakítani, mint 7 elektront felvenni, és az argonhoz hasonlítani. Hiszen a 7 negatív elektron széttaszítaná egymást. Ez az állapot nem valósulhat meg. De egy elektront könnyen lead. Így egyszeresen pozitív töltésű nátrium-ion képződik belőle. Hasonlóan tesz az I. főcsoport eleme is. Ők egy elektron leadással egyszeres töltésű pozitív kationokat képeznek. A pozitív töltésű ionokat kationoknak hívjuk. A II. A főcsoport elemei két elektront adnak le, ők 2x-esen pozitív töltésű kationokat képeznek, míg a III. A csoportban lévő földfémek már 3 elektrontól szabadulnak meg, és így képeznek 3+ töltésű ionokat. Ha egy atom elektront ad le, minden esetben pozitív lesz, hiszen az atommag töltése nem változik, azonban azt kevesebb negatív töltésű elektron veszi körül. A V, VI és VII főcsoport elemei inkább elektronokat vesznek fel, hogy 8 külső elektronjuk legyen. Így attól függően, hogy hány elektront vesznek fel, lesznek egyszeres, kétszeres vagy háromszorosan negatív töltésű ionok. A negatív töltésű ionok az anionok. Az elnevezésükben -id végződést kapnak, pl oxid-ion, fluorid-ion...stb. A kén ionját szulfid-ionnak hívjuk. A hidrogén képes elektront felvenni, így negatív töltésű hidrid-iont képez, azonban képes megválni is egyetlen elektronjától. Ilyenkor nem marad más az atomban, csupán egy db proton, ami az atommagot képezi. Ezt hidrogén-ionnak is hívjuk. Kulcsszavak: ionkötés, ionos kötés, negatív ion, pozitív ion, atom, periódusos rendszer, kémia 7. osztály, kémia 9. osztály, főcsoport, kémia érettségi, ionképződés, ionos kötés definíció,

9. Fémes kötés, fémek, fémek általános tulajdonságai - kémia 9. osztály, kémia érettségi

10. Ionkötés, ionvegyületek - NaCl, MgO ... stb... képződése - kémia 9. osztály, kémia érettségi

13. Kovalens kötés - egyszerű molekulák - kémia 9. osztály

Kémia, 9. osztály. Az ionok

Atom, molekula, ion: felépítésük, keletkezésük, jellemzőik

Atomszerkezet 6: A elektronhéjak kiépülése

Egyszeres és többszörös kovalens kötés. Molekulák kialakulása. Kötő és nemkötő elektronpárok.

Ionok képződése (8.oszt.)

15. Molekulák polaritása, molekulák alakja. Elektronegativitás. Kovalens kötés polaritása -kémia 9.o

Az 5 leglátványosabb KÉMIAI kísérlet ! Pamkutya Kalandok #29

Ionos kötés. Ionos vegyületek képletének jelentése.

3. Elektronhéj szerkezet, - példákkal és szabályokkal - Energiaminimum elve, Pauli-elv, Hund szabály

18. Másodrendű kémiai kötések - diszperziós kötés, dipol-dipol kötés, hidrogén kötés - kémia 9.oszt.

What are Atoms and How Do They Work?

KÉMIAI KÖTÉSEK-AZ ALAPOK ÉS A KOVALENS KÖTÉS

Wera néni - Ionok képződése - 7. osztály

14. Periódusos rendszer - kémia 9. osztály, kémia érettségi

A 27 nyelvű ember elárulja a nyelvtanulás igazi titkát (meglepően egyszerű)

