Torockói-hegység 4. - Szurdokok, szirtek, szórványszigetek

Nem először járunk az Erdélyi-szigethegységnek ezen a sajátos hangulatú tájegységében. Már jól tudjuk, hogy az Erdélyi-hegyalján és a Torockói-hegység vidékén mire számíthatunk: a völgyekben égbe kiáltó református templomok, árnyékukban az 1848-ban megtizedelt, s ma is a megmaradásért küzdő csöndes falvak, maradék őslakos magyarsággal. Fent a hegyekben pedig kivételes formakincs, mély szurdokvölgyek, hegyi kaszálók fölé tornyosuló csodás mészkőszirtek és szabdalt karsztplatók varázsolják el a Hazajárót. Ezúttal a Torockói-hegységnek a déli, az Ompoly völgye és a Gáldi-szoros közé eső tömegét járjuk be, miközben meglátogatjuk egyetlen tavát és megmásszuk a legmagasabb pontját is. A hegyaljai Sárdról indulunk. Celnán bort kóstolunk, majd az Igenpataka völgyében felmegyünk a Jézer-tóhoz. Átkelünk a Csumerna-platón, megmásszuk a hegység legmagasabb csúcsát, a Dimbót, majd a Havasgáldi-szoros környékének sziklavilágával is megismerkedünk. Végül a legendás Kőközi-szoros fölött zárjuk utolsó előtti túránkat a Torockói-hegységben. A "Hazajáró" hétről-hétre bakancsot húz és nekiindul, hogy keresztül-kasul bebarangolja a Kárpát-medence varázslatos tájait és megismerje hazánk természeti- és kulturális értékeit, történelmi emlékeit és az ott élő emberek mindennapjait. Erdélyben, Felvidéken, Kárpátalján, Délvidéken, Muravidéken, Őrvidéken és belső-Magyarországon hol gyalog, hol szekérrel, kerékpárral vagy kenuval halad vándorútja során. A Kárpátok fenséges gerinceitől, várromokon, apró fatemplomokon és véráztatta harcmezőkön át, patinás városokig - megannyi magyar emlék kíséri a "Hazajáró" soha véget nem érő útját.