Három mérnöki hiba, ami megnyerte a második világháborút | P-51 Mustang

Hermann Göring éveken át nyilvánosan esküdözött, hogy a fizika nem engedi: egyetlen egymotoros vadászgép sem képes bombázókat kísérni Berlin szívéig és vissza. Aztán egy márciusi reggelen felnézett, és meglátta őket a saját fővárosa fölött. Ezüst Mustangokat. Abban a pillanatban tudta, hogy a háborúnak vége. A P-51 Mustangot a legamerikaibb vadászként ünneplik, pedig egy brit megrendelésre, egy német bevándorló tervei alapján, 102 nap alatt épült meg, a sajtófotón kölcsönkerekeken, fából faragott kamu kipufogóval , és akkor vált a háború legjobb kísérővadászává, amikor beleraktak egy brit szívet, a Rolls-Royce Merlint. A gép három legnagyobb mérnöki „baklövése" a hasából kilógó hűtő, a rossz motor és a szárny, ami nem azt tudta, amit ígértek, a végén épp a három szuperképessége lett. Ebben a videóban végigmegyünk a harmincmásodperces beszélgetésen, amiből az egész megszületett, a Meredith-hatáson, ami tolóerőt csinált a légellenállásból, a szívátültetésen, ami megfordította a háborút, a hosszú pórázon, amit Doolittle levett, és a Pumák egén, ahol a magyar pilóták saját bevallásuk szerint minden amerikai vadásszal felvették a versenyt a Mustang kivételével. A végén pedig kiderül, kik voltak azok a csendes emberek, akik a gépet valójában megépítették.