Szép Ernő - Isten madárkái - adaptáció

#adaptáció#magyarirodalom#szépernő „Budai világ egy felvonásban” Szép Ernő jelenetének rádióváltozata Történik egy madárkereskedésben a két világháború között Szép Ernő Isten madárkái című darabja egy végtelenül érzékeny, „szépernős” hangulatú életkép, amely a két világháború közötti Budapest kispolgári világába kalauzol. A rádiójáték egy madárkereskedés szűk, de élettel teli terében játszódik, ahol a kalitkák és csicsergés közepette az emberi magány és az apró örömök keresése találkozik. A cselekmény középpontjában Fini, a középkorú, magányos madárkereskedőnő áll, aki napjait a madarak és a boltba betérő különös figurák között tölti. Az üzlet nem csupán egy kereskedelmi egység, hanem a budai oldal mikrotársadalmának gyűjtőhelye: megfordul itt a filléres gondokkal küzdő koldustól kezdve a titokzatos démonig mindenki, aki egy kis melegségre vagy figyelemre vágyik. A történet fő szála Kricsala Vencel érkezése köré épül. Vencel egy szeretetre éhes, félénk úriember, aki hivatalosan egy madarat keres, hogy elűzze otthoni magányát. A madárvásárlás ürügyén azonban lassanként kibontakozik egy finom, tétova közeledés a tulajdonosnő és a vevő között. Kricsala nemcsak egy énekesmadarat talál a boltban, hanem egy sorstársat is Fini személyében. Fini (Pogány Judit): A kissé megkopott szépségű, de aranyszívű tulajdonos, akinek minden madara és minden vevője egy-egy történet. Hörömpőné (Margitai Ági): A harsány és gyakorlatias nagynéni, aki a háttérből mozgatja a szálakat és próbálja egyengetni unokahúga sorsát, olykor komikus túlbuzgalommal. A bolt kuncsaftjai: Ők képviselik az „Isten madárkáit” – a kiszolgáltatott, esendő embereket. A beszélő papagáj ironikus reflexióival kíséri az eseményeket, míg a betérő vevők (a kisdiák, az idős hölgy) a külvilág sokszínűségét és az idő múlását hozzák be a kalitkák közé. A darab keserédes nosztalgiával beszél az emberi kapcsolatok törékenységéről. Szép Ernő jellegzetes, lírai nyelvezete a rádiójátékban a hanghatásokkal (madárfütty, utcazaj) kiegészülve egy intim, békebeli világot teremt, ahol a legfontosabb kérdés nem a kereskedelmi haszon, hanem az, hogy kihez tartozik az ember. Ez az 1995-ös feldolgozás Dobai Vilmos rendezésében a magyar színjátszás legnagyobb alakjaival teszi felejthetetlenné ezt a „budai világot”. Szereposztás: Fini, a tulaj, aki nem éppen gyönyörű és nem igazán fiatal – Pogány Judit Hörömpőné, aki nagynéni és mindent a világon elintéz – Margitai Ági Kricsala Vencel, aki nagyon magányos és madártársat keres – Szacsvay László És a bolt kuncsaftjai: Egy idős hölgy – Czigány Judit Egy koldus bácsi – Kőmíves Sándor Egy démon – Pálos Zsuzsa Egy kisdiák – Gádor Miklós Egy beszélő papagáj: Blasek Gyöngyi A felvételt Kosárszky Péter és Tóth Balázs készítette Zenéjét összeállította: Gebauer Mária Dramaturg-rendező: Dobai Vilmos (1995 - sztereó)