Eltűnt Árpád-kori vagy középkori falvaink 46 - Apáti falu

Részletes leírás: http://arpad-kori-falu.mcbubu.hu/apat... A Tihanyi-félszigeten, az Apáti-hegy lábánál feküdt a tihanyi apátnak alárendelt Apáti település. A két legközelebbi, ma már elpusztult település Ujlak és Kövesd. Fontos kiemelni a Balaton vízrendezési munkálatai kapcsán a római Galerius császárt 305-től 311-ig. Apáti, és a Tihanyi-félsziget területére egy fahídon keresztül jutunk be, ami a 71-es főút mellett található, az Aszófő-Sajkod közötti útszakaszon. A híd alatt egy csatorna fut, amely időnként megtelik vízzel. Ezt az árkot kötik a fent említett uralkodóhoz, aki megpróbálta a félszigetet szigetté alakítani. A csatorna meglétét a középkorban is igazolni lehet egy 1211-es oklevéllel, és ekkor említik először a falut, ami 74 házzal rendelkezett. Még nem említették a nevét, és valószínű, hogy a település neve azonos volt a félsziget nevével, és mivel ez az egy település létezett a területen, nem volt szükséges megkülönböztetni a kettőt. Villa Apáti néven először 1276-ban említik, és kizárólag a tihanyi Apátnak adózott. Ekkor új lakók érkeztek a félszigetre, és ennek következtében újabb települések jelentek meg. Tihany nevét csak a monostor tartotta meg. Temploma valószínűleg a XII. – XIII. században épült, négyszög záródású szentéllyel, román stílusban. Keletelt templom, nyugati oldalán faszerkezetű kegyúri karzattal. Érdemes kiemelni, hogy a kegyúri karzat gerendáinak a fészke megmaradt, teteje pedig eredetileg síkfödémes lehetett. 1276-ban a falu egy nagyon fontos jogot kapott, mely szerint a lakosokon bíráskodni csak a nádornak, az országbírónak és az apátnak lehetett. A vegyesházi királyaink alatt a terület felett a Kőszegiek és a Csákok családja váltogatta a hatalmat, míg végül a Kőszegiek kerültek Tihany élére. I. Károly kiállított egy oklevelet 1327-ben, miszerint az apátsághoz jogilag visszakerült Tihany vára és kilenc faluja. Ezt az oklevelet Ilsvai Leusták nádor fejéri ispán 1393. február 15-én átírta. Ezt követően 1534-ig az apát birtokolta a félszigetet. Apáti határa ekkor a félsziget határát jelképező árkon Aszófő felé túlnyúlt. 1414-ben, a konstanzi zsinaton XXIII. János ellenpápa több engedményt tett a magyaroknak, amit azonban lemondatása után felfüggesztett. 1415. július 1-jén Demeter apát azonban élt az engedményekkel ez után is, és lelkiismeret furdalás nélkül tizedet szedett a Tihanyon kívül eső falvakban is, sőt 3 évre le is foglalta az adókat, amelyek a veszprémi káptalant illették volna. A káptalan a falvak bevétel kiesését nem nézte tétlenül, és pert indított. 1416. március 23-ra András komáromi főesperes és esztergomi kanonok Füredre hívta a peres feleket. Egy héttel később megszületett az ítélet, és az apát csak a félszigeten belül szedheti a tizedet. A pápai ítélőszék előtt is megindították a pert, és november 15-én Kanizsai János utasította a Veszprém megyei bárókat, ispánokat, hogy jószágvesztés terhe mellett a tihanyi apátot tartóztassák le, és Esztergomba, az érseki vikáriushoz vigyék el, de valószínűleg ez nem történt meg. Demeter apát nem hagyta magát, és a következő évben Konstanzba utazott, hogy Zsigmond királytól megkérje a 11 említett falura az adózási és bíráskodási jogot. Ez nem sikerült, de 1417. március 12-én kieszközölte Zsigmond királynál a vasárnapi, pünkösdi és Nagyboldogasszony-napi heti, és országos vásárokat. Ennek helyszíne Apáti volt, így megnövekedhetett a falu forgalma, és Demeter apát leállt a tizedszedéssel. A 16. század elején a környékbeli urak foglalták el Tihany várát tartozékaival. A János-párti Benedeké apáté volt a falu, így Ferdinánd királyi lajstromába nem tudták összeírni a lakosait. Ezután a sziget katonai megszállás alá került. 1534-ben pusztult el a középkori Apáti falu. Területét elhagyták, miután a török csapatok 1552-től zaklatták a környékbeli falvakat. Gyulafi László tihanyi várkapitány alatt őrség állomásozott Tihany és Apáti véghelyeken, ez utóbbinál a külső árok mögött. Valószínű, hogy az egykori falu helyére szegényes családok költöztek be. A sziget 1609-ig volt katonai megszállás alatt. 1648-ban megengedték, hogy újjáépüljön a falu árkon túli része, mert a belső területek mind Tihanyhoz tartoztak, úgy, mint régebben. A félsziget határát egy torony jelképezte. A falu és a torony pusztulása után a helyi lakosság elhordta a kőanyagát. 1678 elején még voltak lakói, de ugyanazon év tavaszán elhagyták a falut a tihanyi vajda adókövetelései miatt. Többé nem említik Apáti lakosait, és az épületek az enyészeté lettek. Egykori emlékét őrzi az egyedül álló, vadregényes tájon elhelyezkedő kis temploma. A romokat a Magyar Királyi Balatoni Intéző Bizottság és a Pannonhalmi Szent Benedek Rend támogatásával óvták meg az enyészettől 1942-ben. 1999-ben az O.M.V.H tervei szerint az Apáti templomrom Helyreállítási Alapítvány építette újjá. A falu ásatása 2002-ben volt. A területen nem csak középkori pincét és kemencét találtak, hanem római és őskori tüzelőtereket is. Zene: Kobzos együttes - http://www.kobzos.hu/