Betiltva, elhallgatva – miért féltek Aczélék ennyire ettől a verstől?

Van egy fantasztikus vers, és mégis alig-alig ismerik. A címe: Somfi úr és a fák. A kommunisták átalakulásáról szól, de mivel Somfi elvtárs eredetileg Schneider úr volt a szövegben, ezt maga Aczél György is magára vette. Igen, egy jelentés szerint igen csúnya váddal illette a költemény szerzőjét, Illyés Gyulát. Pedig ez a vers nagyon-nagyon összetett, tulajdonképpen arról szól, hogy a Somfi elvtársak hogyan léptek át a múlton, saját múltjukon, nagylelkűen elfeledkezve arról a sok galádságról, amit elkövettek. Ha rajtam múlna, minden gimnáziumban megtanítanám a fiataloknak. Hogy értsék a kommunizmus, a szocializmus nagy trükkjét, ahogyan a sok-sok Somfi elvtársból végül demokrata lett. -------------------------------------------------------- De hogyan történhetett, hogy ennyi besúgó dolgozott a magyar sajtóban? Ki az, aki önként jelentkezett, ki az, akit zsaroltak? Kik voltak a társadalmi kapcsolatok? Mi volt Aczél György szerepe ebben a „kegygazdálkodásban”? Mi értelme van 2024-ben a Rényi-klánról, Bochkor Gábor vagy Geszti Péter családi múltjáról beszélgetni? Ez is kiderül A sajtó megszállásából. https://szazadvegkiado.hu/a-szerzorol...