Kispál és a Borz - Szökitett nö + Még egyszer

Napozz Holddal Még egyszer Köszönöm, hogy mikor királynak hittem magam Nem szóltál és hagytál egy ideig az udvarodba' kóborolni Hogy az alattvalóid is beavattad és ők is hódoltak nekem Jó móka lehetett, de én is megtaláltam a számításom Csak még egyszer Még egyszer Még egyszer Még egyszer Kapudon kopogtatok, aztán meg dörömbölök, Hogy engedj be éjjel Ma éjjel, ma éjjel, ma éjjel, ma éjjel Köszönöm, hogy hagytál engem a félelmes nagy kertben eltévedni És ott könnyű titkoknak járni a végére. Már régóta azt játszom, hogy az is van, amit akkor láttam, Mikor még a kertedben éltem, hogy menjen a többi Köszönöm, hogy megy Csak még egyszer Még egyszer Még egyszer Még egyszer Kapudon kopogtatok, aztán meg dörömbölök, Hogy engedj be éjjel Ma éjjel, ma éjjel, ma éjjel, ma éjjel Már régóta azt játszom, hogy az is van, amit akkor láttam, Mikor még a kertedben éltem, hogy menjen a többi Menjen a többi, menjen a többi Még egyszer Még egyszer Még egyszer Még egyszer Kapudon kopogtatok, aztán meg dörömbölök, Hogy engedj be éjjel Ma éjjel Még egyszer, (ma) éjjel Szőkitett Nő 1. Egyszer egy szőkített nő kifogott egy ebihalat A hideg nagyvárosban a hidak alatt A szívkirály fázott, de nem beszélt Csak csodálkozott, hogy a földre ért 2. És jó itt, mondta a riportban Kereste a nőt, hogy őt is bemondja Az meg állt szőkén a hidak alatt S csak nézte a többi ebihalat R. Mert itt a földön él, és nem beszél velem se Kitalálhatom, hogy mit csinál A háza nagy, a férje béka Puszilja persze, de nem király 3. És most otthon ül, s hallgatja míg sötét lesz Töri a sósat a tv-hez Lehet, hogy jó lett volna talán És most már elég, hogyha szól egy szomorú szám