Rákóczi-mondák Nagyecseden - Rákóczi-kultusz: Nagyecsed

Nagyecseden a mai napig is terjednek azok a mondák, legendák, amelyek a településhez és II. Rákóczi Ferenchez kapcsolódnak. A mondák szerint Bátor Vid/Opos megölte az Ecsedi lápban lakó sárkányt. Ezért vehette címerébe a farkába harapó sárkányt és a - királynak bemutatott - három sárkányfogat. Azonban a sárkány ölő Vid, akinek hőstettét Szent István királyságának idejére datálják, csak mondai hős lehetett. Viszont Opos valóban élő személy volt, aki Salamon király idejében vitézségéért nyerte el a Bátor (Báthor) előnevet. Tény, hogy a sárkányölő Vid és Bátor Opos alakja mind a krónikákban, mind .a néphagyományban teljesen összeforrt. A néphagyomány a sárkányölő Vid mondáját nemcsak megőrizte, hanem idővel Báthori Gáborhoz kapcsolta. Az Ecsedi láp sárkánya területünk hiedelemmondáiban sajátos alakot öltött. Az egy fejű zomok, amelyet zomokkígyónak, zomoksárkánynak, sárkánynak is neveznek, ugyancsak a vizenyős, mocsaras helyeket kedvelte. A Szernye mocsár környékén a zomoksárkány elvitte a gulyából a tinót, kondából a disznót, de az embereket is elpusztította. A mondákban jelentős a - buzogánynak is említett - rendkívüli kard. A családi ereklyék között II. Rákóczi Ferenc látta is a buzogányt, s meg is jegyezte, hogy kicsi a fegyver a sárkányöléshez. Ecsed lakosai tudnak róla, hogy az Ecsedi vár köré a fejedelmek vezették a vizet, vagyis Rákóczi Ferenc, mert a Báthoriak emléke (Báthori Gábort kivéve) elhalványodott lassan. A Bethlenek rövid birtoklásáról sem tudnak semmit. Arról, hogy a magyar koronát valamikor Ecsed mocsarainak lápi várában őrizték, arról sem tudnak semmit. Arról, hogy II. Rákóczi György testét ideiglenesen ott temették el, erről nem tud az ecsedi hagyomány semmit. A település kiválasztot hőse II. Rákóczi Ferenc, köré csoportosul minden ecsedi Rákóczi-monda. Az ecsedi templom előtt márványobeliszk áll azon a helyen, ahol valamikor a doboló bástya állt, s ahonnan Rákóczi széttekintett. Állítólag Ő vezette a kraszna vizét a vár alá, Ő járta az Ecsed alatti alagutat Munkácsig, és Ő erősítette meg a várat. Ezek a mondák többet mondanak a kőemléknél, bizonyos, hogy a kőnél maradandóbb a hagyomány, benne őrzi Ecsed népe a szabadság hősének emlékét. Ecsed az a ritka hely, ahol a történelmi emlékmű és a történelem vezéralakja közt a monda kapcsolatot teremt és ez értékesebb minden emlékműnél. Az egyik mondában a szomszéd porcsalmaiak szerint Ecsednek Munkácsig ért az alagútja. Nagykároly felé volt a levegezetője, amiről mindenki tudott, Erdődig tartott az alagút másik ága. Kocsival lehetett addig a föld alatt elmenni és Rákóczi Ferenc is járta. Nagyecseden mindenki tudja, hogy a várnak alagútja van, egy 1890-es feljegyzés szerint Csenger felé is volt egy kijárója. Azon menekült Rákóczi, amikor az osztrákok láncos golyókkal ágyúzták a várat. Az egyik monda szerint Rákóczi Ferenc megátkozta a lányát, mert Ő árulta el az ellenségnek. Rákóczi az alagúton menekült, de fordítva volt a patkó a csizmájára verve, így aztán hiába keresték, nem találták. Ezt a titkot árulta el a lánya és ezért átkozta meg.