Mitől regeneratív a regeneratív? Nincs más útja a termelőknek? – Szakmai vitaindító a Phylazonittal

Mitől regeneratív egy adott gazdálkodási forma? A no-till a regeneratív vagy már az is, ha a szervestrágyát bekeveri a gazdálkodó? Fontos-e a regeneratív gazdálkodás 5 alapelve, és ha nem, mi lép a helyükbe? A HEKTÁR Plusz legfrissebb adásában ezúttal egy különleges beszélgetés hangzik el a Phylazonit támogatásával, hiszen a talajbaktériumokkal, mikrobiológiai készítményekkel, lombtrágyákkal és talajvizsgálatokkal is foglalkozó cég vitaindítónak szánt podcastban próbálta meghatározni, mi is az a regeneratív gazdálkodás. A műsor során szó esik a bálaégetés negatív hátrányáról, a szárbontásról, a tápanyagok mobilizálásáról is. Gribek Dániel műsorvezető vendégei: Dr. Varga Sándor – a Phylazonit szakmai vezetője Kovács Zsolt – a Phylazonit szaktanácsadója Dr. Monori István – az Agrova Kft. szakmai munkatársa Néhány kijelentés és üzenet a podcastból: -Az egyik legveszélyesebb dolog, amikor valaki kisajátítja a regeneratív gazdálkodás fogalmát. A regeneratív gazdálkodásnak nincs egyetlen, mindenki által elfogadott definíciója. Ha a talaj termékenységét javítjuk, már a regeneratív gazdálkodás egyik legfontosabb célját szolgáljuk. Egy talajoltás önmagában még nem tesz regeneratív gazdálkodóvá senkit. A talaj nem egyik napról a másikra romlott le – és nem is egyik napról a másikra fog helyrejönni.” Nem az a kérdés, hogy regeneratív vagy nem regeneratív, hanem hogy jó irányba haladunk-e.” A talajborítás az egyik legerősebb eszköz a nedvesség megőrzésére.” A regeneratív gazdálkodás célja nem a minél kevesebb műtrágya, hanem a minél egészségesebb talaj.