Tóth Árpád - Tavaszi holdtölte | Versből Dal

Tóth Árpád - Tavaszi holdtölte "Táncolva suhannak a szőke sugárkák, Hűs hold aranyával elöntve a lég, Ott kinn, valamint csodaszép, szines árkád, A méla nagy ablakok ív-sora ég. Vén függönyömön kipirúl a virág-dísz, Rég elfeledett kezek ósdi müve: Foszló violák, halovány, puha nárcisz, Mind, mintha virulna, oly édes, üde... Ily este merül fel előmbe sok emlék, Mint messze homálybul a tarka hajó, Elébb remegő, pici fénye libeg még, Majd kél a vitorla s piros lobogó. S mint sík, ragyogó habu, méla vizekből Felszökken a játszi ezüstszinü hal, Hűs lelkem ölébül ily este remeg föl, S fürgén ütemezve iramlik a dal. Eltűnik előlem a mély, komor udvar És benne a rőtrügyü, bússzavu fák, Szállok haza, messze, a barna darúval, Amerre ezüst utat ős Tisza vág, Hol mén dobajátul a föld szive retten, Hol hallgat a tölgyes a puszta ölén, S hol mély remegésü, nagy ifju szerelmem, Mint hársszirom illata, szállt le fölém... Nem nyírt, buja lombu, öreg liget árnyán, Hol ring ezer ág a sok orgonafán, Szép, gyermeki álom igézete vár rám, Mély, tiszta tekintetü, szőke leány. Nagy tűzszemü gép robog át közelünkben, Vad füttyire lomb remegése felel, S rezdül szavam: "Engem is elragad innen Majd búgva e szörny... maga nem feled el?..." De íme a holdat a köd beborítja, S álmom zivatar zaja kergeti szét, Fáradt fejem ablakaimra szorítva Már érzem a nyirkos üveg hidegét. S míg éles eső sürü cseppjei mossák A fákat, ahol ragyogott a sugár, Úgy fáj, hogy az illatos, ifju bohóság Nem fonja körül szivemet soha már..." /1909/ ────────── Üdvözöllek a Versből Dal világában! Ezen a csatornán magyar költők versei szólalnak meg új zenei formában — a csendes, meghitt dallamoktól a „magyaros folk” hangzáson át a melankolikus balladákig és történelmi hangulatú feldolgozásokig, mindig az adott vers lelkületéhez igazodva. A cél nem a versek átírása, hanem hogy a zene segítségével új hangulatban, még közelebb kerülhessenek azokhoz, akik szeretik a magyar költészetet, a dallamokat, a történeteket és az atmoszférát. Ha egy dal: ad egy emléket, egy hangulatot, egy nyugodt estét, vagy csak néhány kellemes percet — akkor már megérte elkészíteni. Ha van kedvenc versed, írd meg kommentben — talán épp az lesz a következő megzenésített történet. Jó zenehallgatást és kellemes barangolást kívánok! 🍷