A GÓLYA - Különkiadás 🥰 - Gubányi György István hangjával 🍿🎉 😊 | Állatok gyerekeknek

Az első gólyák érkezése hazánkban a tavasz egyik legizgalmasabb pillanata.  Minden év elején várjuk őket, hiszen megjelenésük ennek az évszaknak a hírnöke. Azt jelzik, hogy vége a télnek, és végre megérkezett a jó idő. Otthonuk nem csak Magyarország, mégis minden évben újra megjelennek – de miért? A gólyák vándormadarak: ősszel Afrikába repülnek, tavasszal pedig visszatérnek Európába. A hideg hónapokban a mostoha időjárás és a táplálékhiány miatt hagyják el az országot, majd azért térnek vissza, mert itt költenek, vagyis szaporodni érkeznek. Nálunk kevesebb ragadozó fenyegeti a fiókákat, ezért biztonságosabb a költés. A gólyák hatalmas fészkei gyakran ember alkotta építményeken,  kéményeken, villanyoszlopokon vagy háztetőkön állnak.  Bámulatos, hogy a gólyapárok minden évben visszatalálnak a tavalyi fészkükhöz. Ez rendkívüli tájékozódó képességről tanúskodik, próbálnánk csak mi több ezer kilométert megtenni térkép és digitális eszközök nélkül! Költőhelyüket évente kitatarozzák, új ágakat, gallyakat hordanak rá, így egy-egy régebbi fészek tömege akár a több száz kilogrammot is elérheti.  Olyan, mint egy hatalmas fotel, amelyben más madarak, például verebek is otthonra találnak. A gólyák minden tavasszal úgy térnek vissza az emberek otthonaihoz, mint régi ismerősök.  A házak tetején gyakran hagynak helyet a gólyáknak. A hiedelem szerint még a babát is ők hozzák. Emellett jelenlétük az idők során számos népi megfigyelés alapjául szolgált. Régen például úgy tartották, hogy ha egy faluban sok a gólya, akkor jó aratás várható. A gólyák ugyanis sok rovart és rágcsálót pusztítanak el, amelyek kárt tehetnének a termésben. Időjósként is számon tartották ezt a madarat:  élénk mozgása rossz időt, fél lábon pihenése hideget, kelepelése napsütést jelzett. Ennek is volt alapja: aktivitása gyakran az eső előtt megélénkülő rovarokkal függ össze. Ha pedig fél lábon áll, azzal hűvös időben testének hőveszteségét próbálja csökkenteni. Tavaszi érkezésük a földműveseknek is jel volt: ideje megkapálni a szőlőt.  Cserébe a megművelt földeken szívesen követik a munkagépeket, és elkapják a felzavart zsákmányt. Ha megkérdeznénk az embereket, mit eszik a gólya, a legtöbben a békát mondanák. Bizony igaz, hogy nem magevő, hanem ragadozó madár, de étrendje sokkal változatosabb. Elkapja a kígyót, előszeretettel fog sáskát, megeszi az egereket is, ezért hasznos állat. Érdekes, hogy míg a legtöbb madár csiripel vagy énekel, a gólyák egész máshogy adnak ki hangot. Hosszú, csipeszszerű csőrüket csattogtatják össze, ezt hívják kelepelésnek,  mert úgy hangzik mintha fakanalakkal zenélnének: kelep-kelep-kelep! A GÓLYA | Állatok gyerekeknek | Ismeretterjesztő | Természetfilm Minden média (videó és hang) a Storyblocks ( https://www.storyblocks.com/ ), Videvo ( https://www.videvo.net/ ), Shutterstock ( https://www.shutterstock.com ID PPUEYFHMOLCLSSOJ) és iStock (https://www.istockphoto.com/) oldalakról - Royalty-Free licensz Feliratkozás a csatornára a    / @rétipipitér   linken Facebook oldal a   / retipipiter   linken #gólya #állatok #gyerekeknek