Hargita - A székelyek szent hegye

Ide, Székelyföld földrajzi és néprajzi középpontjába érkezik a Hazajáró, ahová a Teremtő Erő egy hatalmas kiterjedésű vulkánikus eredetű hegyláncolatot növesztett. Udvarhelyszék és Csíkszék közé ékelve – mintegy természetes határnak kijelölve - a Hargita úgy 70 km hosszan elnyúló hegytömegét. Ám a Keleti-Kárpátok leghosszabb, egyben legfiatalabb vulkáni hegysége nem elválasztja, hanem lávaformáival, gazdag élővilágaival, életet adó földjével, örökzöld fenyveseivel, friss patakjaival, gyógyító ásványaival inkább összeköti egymással a havason és a völgyekben éldegélő székely népcsoportok sorsát. Nem véletlenül nevezik a székelyek „szent hegynek” a Hargitát, amelynek legmagasabb csúcsa, a mitikus Madaras olyan igazodási pont, amelyet egyszer - éljen bárhol is - minden magyar embernek meg kell látogatnia. A Hargita nagy szerelmes írója, Tamási Áron azt mondta: Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne!" Nos, a Hargita az a hely, ahol minden magyar otthon érezheti magát. A messze földön híres vendégszeretet, az élet nehézségeinek sajátságos humorral való elütése, az ízes beszéd és a székely életet körbeölelő természeti környezet valóságos újjászületést nyújt az embernek Látnivalók: Zeteváralja, Ivó, Deság, Madarasi-Hargita, Csicsói-Hargita, Hargitafürdő, Kossuth-szikla, Tolvajos-tető